Csapás a megújuló energiaforrásoknak: leállították a nagy szélfarmot

A dán Orsted energiaipari vállalat bejelentette, hogy lemond a Hornsea 4 nevű szélerőmű-beruházásáról, amely a kelet-yorkshire-i partoknál épült volna. Ez a projekt a világ egyik legnagyobb tengeri szélerőműve lett volna, várhatóan 2,4 GW kapacitással, ami több mint egymillió otthon áramellátásához elegendő. Az Orsted szerint a döntés gazdasági okokkal magyarázható, mivel a vállalat már aláírt egy 15 éves szerződést az Egyesült Királyság kormányával, amely garantálta az áram értékesítését egy előre meghatározott áron. Az Egyesült Királyság tengeri szélerőmű szektora az utóbbi években drámai költségnövekedéssel néz szembe, amire a kormány is felfigyelt.

A brit Energia Biztonsági és Nettó Zéró Minisztérium (DESNZ) szóvivője elismerte, hogy a globális infláció és az ellátási láncokkal kapcsolatos korlátozások komoly hatással vannak az iparra egész Európában. Érdekes módon ez már a második olyan fejlesztő, aki visszalépett egy jelentős tengeri projekttől. A svéd Vattenfall vállalat 2023 júliusában leállította a Norfolk partjainál tervezett 1,4 GW kapacitású szélerőmű fejlesztését, szintén a növekvő költségek miatt. Ezt a projektet később a német RWE energiaipari cég vásárolta meg, amely azt ígérte, hogy végig fogja vinni a fejlesztést. A tengeri fejlesztők előtt álló kihívások azonban komoly kérdéseket vetnek fel a brit kormány 2030-ra kitűzött tiszta energia céljának megvalósíthatóságával kapcsolatban, amely a Munkáspárt öt központi „küldetésének” egyike.

Jelenleg az Egyesült Királyság villamosenergia-termelésének kicsivel több mint fele származik szélerőművekből, napelemekből, atomenergiából és biomasszából. A kormány célja, hogy ezt az arányt 95%-ra emelje 2030-ra, mindössze öt év múlva. E cél eléréséhez az Egyesült Királyságnak meg kellene háromszoroznia tengeri szélerőmű kapacitását, valamint meg kellene dupláznia a napelemek és a szárazföldi szélerőművek számát a rendszerben. Az Aurora Energy becslése szerint ehhez jelentős fejlesztésekre van szükség az elektromos hálózatban, beleértve 620 mérföld új vezeték építését, valamint alállomások és egyéb berendezések telepítését.

Sok helyi közösség ellenáll a főbb új energiainfrastruktúrák megvalósításának a lakóhelyük közelében. Néhány iparági szakértő, valamint a Konzervatív és Reformpárt tagjai úgy vélik, hogy a 2030-as cél elérése nem reális. Dieter Helm, az Oxfordi Egyetem gazdaságpolitikai professzora már régóta azt vallja, hogy az ilyen infrastrukturális fejlesztések megvalósítása a kitűzött határidőn belül szinte lehetetlen. „Ha nem sikerül elérni egy nagyon rövid távú célt, az maximalizálni fogja a megvalósítás költségeit” – figyelmeztetett Helm.

Chris Stark, a kormány Tiszta Energia 2030 missziójának vezetője elismerte, hogy a cél elérése „nagyon nehéz” lesz, de szerinte egy „Herkulesi erőfeszítéssel” megvalósítható. Ed Miliband energiaügyi miniszter egyetért azzal, hogy a terv ambiciózus és vitatható, de határozottan kiemeli, hogy elengedhetetlen a számlák csökkentése, a klímaválság kezelése és az energiaellátás biztonságának megteremtése érdekében.

A brit kormány bejelentette, hogy együtt kíván működni az Orsted vállalattal a Hornsea 4 projekt „újraindítása” érdekében, és továbbra is úgy véli, hogy a tiszta energia küldetése elérhető cél. „Erős projektportfóliónk van a tiszta energia 2030-as megvalósításához, és küldetésalapú megközelítésünk biztosítja, hogy a globális nyomás és az egyéni kereskedelmi döntések ellenére is elérjük a céljainkat” – mondta egy szóvivő.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/ce848g8l8vro