Hogyan kerüljük el a defektet a Holdon
A Holdra való visszatérés ötven év után, majd a Marsra való eljutás nem csupán egy újabb űrutazás, hanem a technológiai újratervezés szükségességét is felveti. A francia Michelin gumiabroncs gyártó vezérigazgatója, Florent Menegaux hangsúlyozta, hogy a Marsra való eljutás során egy dolog, amit semmiképpen sem engedhetünk meg magunknak, az a defekt. A Mars viszont nem csupán egy újabb bolygó, hanem egy igazi kihívás: a Curiosity marsjáró tapasztalatai is azt mutatták, hogy már egy évvel a 2012-es landolás után a fém gumiabroncsok súlyosan megsérültek, több helyen is defekteket szenvedtek el.
Az Egyesült Államok Artemis küldetései célja, hogy asztronautákat juttasson vissza a Holdra, akár már 2027-re. Az Artemis V küldetés keretében tervezett jövőbeli missziók célja, hogy egy holdjárót használjanak a Hold déli pólusának felfedezésére, amely 2030-ban indul. Az Artemis űrhajósok sokkal messzebb fognak közlekedni, mint az Apollo program résztvevői, akik hat landolás során 1969 és 1972 között soha nem jutottak el 40 kilométernél messzebb a Hold felszínén. Az Artemis program célja, hogy a következő tíz évben 10 000 kilométert tegyenek meg a Holdon, amely nem csupán rövid, pár hetes időszakokat jelent, hanem évtizedekig tartó használatot is.
Az új technológiák fejlesztése során a legnagyobb kihívás az extrém hőmérsékleti viszonyok kezelése. A Hold pólusain a hőmérséklet akár -230 Celsius fokra is csökkenhet, ami nagyon közel áll az abszolút nullához, ahol az atomok mozgása leáll. Ez pedig komoly problémát jelent a gumik számára, hiszen a gumi anyagok deformálódásának képessége alapvetően fontos, amikor kövek fölé haladnak. Dr. Santo Padula, a NASA anyagtudományi mérnöke hangsúlyozza, hogy ha egy gumiabroncs tartósan deformálódik, az nem gördül hatékonyan, és ez energiaveszteséget okoz. A jövőbeli űrküldetések során sokkal nagyobb terheket kell majd elbírniuk a kerekeknek, mint az Apollo űrhajósok által használt könnyű roverek esetében.
A Holdon a gumiabroncsokat valószínűleg fémötvözetek és nagy teljesítményű műanyagok alkotják, mivel a szélsőséges hőmérsékletek és a kozmikus sugarak könnyen tönkretehetik a hagyományos gumit. Az ESA Rosalind Franklin küldetése, amely célja egy marsjáró küldése 2028-ra, fém- és szénszálas anyagokat használ. Az egyik ígéretes anyag a nitinol, amely nikkel és titán ötvözetéből készült. Dr. Padula szerint ez az ötvözet forradalmi lehetőségeket kínál, mivel képes energiát tárolni és felszabadítani, miközben változik az állapota.
A Michelin szakemberei úgy vélik, hogy egy nagy teljesítményű műanyagból készült anyag jobban alkalmas a Holdon való hosszú távú használatra. Eközben a Bridgestone egy biológiai ihletésű megközelítést alkalmaz, amely a teve lábának tapintásos mintázatát követi, hogy a gumiabroncsok jobban terheljék el a talajt és elkerüljék a besüppedést a laza homokba.
A Michelin és a Bridgestone különböző konzorciumokban dolgozik, és májusban a NASA-nak bemutatják a javasolt gumiabroncs-technológiáikat. A NASA később döntést hoz arról, hogy melyik javaslatot választják vagy hogy több elemet kombinálnak. Közben a Michelin már teszteli gumiabroncsait egy vulkán körüli tesztpályán, míg a Bridgestone Japánban hasonló teszteket végez.
Ezek a fejlesztések nemcsak az űrkutatásban lehetnek hasznosak, hanem a Földön is. Dr. Cole, a The Smart Tire Company vezérigazgatója, aki NASA-programban dolgozik, már a Marsról származó technológiák kereskedelmi hasznosításán is dolgozik, például nickel-titán kerékpár gumik gyártásával. Ezek a gumik sokkal drágábbak, mint a hagyományosak, de rendkívül tartósak lesznek. Cole álma, hogy részt vegyen az emberiség visszatérésében a Holdra, és egy napon elmondhassa gyerekeinek, hogy „apáék gumiabroncsai ott vannak a Holdon”.
Ezeket is érdemes megnézni
Óriási kihívások várnak Románia új elnökére a megosztott országban
A világ legnagyobb farkú embere és a különös rekordjaik
