Az új műhold, amely megméri a világ 1,5 billió fáját

A világ esőerdőit gyakran a Föld „tüdejeként” emlegetik, hiszen hatalmas mennyiségű szén-dioxidot tárolnak, ezzel segítve a klímaváltozás hatásainak csökkentését. Azonban a fák számának megközelítőleg másfél trillióra rúgó mértéke miatt a pontos szén-dioxid-tárolási kapacitásuk felmérése eddig szinte lehetetlen feladatnak bizonyult. Legújabb fejlemény, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) sikeresen indított egy egyedülálló műholdat, amely speciális radarrendszert alkalmaz annak érdekében, hogy feltárja, mi rejlik a fák lombkoronája alatt. A kutatók remélik, hogy ez a műhold segíthet jobban megérteni az esőerdők szén-dioxid-tárolási szerepét és a deforestáció következményeit.

A rakéta a francia Guiana-i Kourou űrközpontból indult, és átrepült az Amazonas felett, amely az egyik esőerdő, amit a műhold tanulmányozni fog. A fedélzeten lévő műholdat kedvesen „űrbrollynak” nevezték el, mivel hatalmas, 12 méter átmérőjű antennával rendelkezik, amely jeleket fog küldeni. Prof. John Remedios, a Nemzeti Földmegfigyelési Központ igazgatója, aki az ESA számára javasolta az ötletet, a fellövés után elmondta, hogy ez egy jelentős eredmény lenne, mivel először tudnánk pontosan megismerni, hogy mennyi szén-dioxid található az Amazonasban, Kongóban és Indonéziában.

A műhold P-sávú radart használ, amely nagyon hosszú hullámhosszal rendelkezik, lehetővé téve, hogy mélyebbre lásson az erdőkben, és felfedje azokat az ágakat és törzseket, amelyeket a lombkorona eltakar. Dr. Ralph Cordey, az Airbus geotudományi részlegének vezetője elmagyarázta, hogy a jelenleg rendelkezésre álló radarrendszerek nagyszerű képeket készítenek a jégtáblákról, de amikor az erdőket vizsgálják, csak a fák tetejét, a kis ágakat és leveleket látják, nem képesek behatolni az erdők mélyébe. „Azt találtuk, hogy ha sokkal hosszabb radarhullámhosszt használunk, akkor láthatjuk a fák és erdők mélységét” – mondta.

A 1,2 tonnás műhold egy olyan megközelítést alkalmaz, amely hasonló a CT-vizsgálathoz, és rétegeket elemez a fákon, hogy képet alkothassunk arról, mennyi fás anyag található az erdőkben. Ez az anyag a bolygó felmelegedéséért felelős szén-dioxid mennyiségének becslésére használható. Jelenleg a tudósok egyes fákat mérnek, és próbálnak extrapolálni, de ez hatalmas kihívást jelent – mondta Prof. Mat Disney, a Londoni Egyetem távoli érzékelési professzora. „A jelenlegi megértésünk valójában nagyon hézagos, mert rendkívül nehéz mérni” – tette hozzá.

A műhold indítása után a földi mérések továbbra is zajlanak, hogy ellenőrizzék az általa küldött adatokat. A műholdat az Egyesült Királyságban építették, és a Sheffieldi Egyetem professzora, Shaun Quegan álmodta meg, de hangsúlyozta, hogy ez egy nemzetközi erőfeszítés eredménye. „Ez a küldetés évtizedek óta tartó innovatív munka megkoronázása, a legjobb tudósokkal való együttműködés révén Európában és az Egyesült Államokban.”

A műhold telepítése sok kihívást jelent, és nemcsak a rakéta fellövése a nehézség. „Bizonyos dolgok a műholdon nagyok, beleértve a 12 méteres, kinyitható antennát. Olyan, mint egy ernyőt kinyitni az űrben, csak egy nagyon nagyot, így arra figyelünk majd, hogy ez simán menjen” – mondta Dr. Cordey. Az Airbus mérnököket hozott az amerikai L3Harris Technologies cégtől, hogy felügyeljék az antenna-tükrök építését. Az L3Harris szakértői az ilyen nagyméretű, kinyitható rendszerekben, amely szaktudás jelenleg nem áll rendelkezésre Európában.

A csapat reményei szerint hat hónapon belül elkészülnek az első térképekkel, és az elkövetkező öt évben folytatják az adatok gyűjtését. Ezek az éves térképek nemcsak azt mutatják meg, mennyi szén-dioxid van tárolva, hanem azt is, mennyi vész el a deforestáció következtében. „Az a megfigyelés, amit az elmúlt 50 évben az [egyéb] műholdak, mint például a Landsat, nyújtanak, nagyon erősen felhők által befolyásolt” – mondta Prof. Disney. Az új Biomass műhold előnye, hogy képes áthatolni a felhőkön, ami következetes és összehasonlítható képet ad az erdőről évről évre. Ez az eredmény motiválta azokat a tudósokat, akik több mint 20 éve dolgoznak a projekten. „Izgalmas, mert elmondja nekünk, hogy valami, amit talán természetesnek veszünk, a mi erdeink és fáink hogyan járulnak hozzá a bolygónkat irányító folyamatokhoz, különösen a klímaváltozással kapcsolatos folyamatokhoz, amelyek ma és a jövőben is olyan fontosak számunkra.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/crldwjj6d6no