Fedezd fel az Északi-sark titkos archívumát, ahol a nagy művek másolatai rejlenek

Magasan, az Északi-sarkkör felett található Svalbard szigetcsoport, félúton Norvégia szárazföldje és az Északi-sark között helyezkedik el. A fagyos, hegyvidéki és elhagyatott területen számos jegesmedve él, és csupán néhány ritka település található a környéken. Ezek közül az egyik Longyearbyen, mely a világ legészakibb városának számít. A település közelében, egy leszerelt szénbányában található az Északi-sark Világarchívuma (AWA), amely egy földalatti adatarchívum. Az ügyfelek fizetnek azért, hogy adataikat filmen tárolják, és ezeket a titkosítva őrzött helyen tartják, akár több száz évig is. Rune Bjerkestrand, az AWA alapítója elmondja, hogy a céljuk az információk megőrzése a technológiai elavulás, az idő és az öregedés ellen.

A földalatti térbe való belépéskor fejünkre kapcsolt lámpáinkkal egy sötét folyosón haladtunk, amely 300 méter mélyen vezetett a hegy oldalába, míg elértük az archívum fém ajtaját. Az archívumban egy szállítókonténer áll, amely ezüst csomagokkal van tele, mindegyik csomag filmtekercseket tartalmaz, amelyeken az adatok tárolva vannak. Bjerkestrand elmondása szerint ez rengeteg emléket és örökséget őriz. Az archívum nyolc évvel ezelőtti megnyitása óta több mint 100 depositum érkezett intézményektől, vállalatoktól és magánszemélyektől, több mint 30 országból. A digitalizált leletek között megtalálhatók a Taj Mahal 3D-s modelljei, ősi kéziratok a Vatikáni Könyvtárból, a Földről készült műholdas felvételek, valamint Edvard Munch híres festménye, a Sikoly is.

Az AWA kereskedelmi vállalkozás, amely a norvég Piql adatmegőrző cég technológiájára támaszkodik, amelyet Bjerkestrand is vezet. Az archívum inspirációt merített a Global Seed Vaultból, amely mindössze néhány száz méterre található, és ahol a növények megmentésére szolgáló magbank található, lehetőséget biztosítva arra, hogy a természetes vagy ember által okozott katasztrófák után a terményeket vissza lehessen állítani. Bjerkestrand szerint Svalbard tökéletes hely egy biztonságos adatmegőrző létesítmény számára, mivel távol van a háborúktól, válságoktól és terrorizmustól. A föld alatt a hőmérséklet egész évben nulla fok alatt marad, ami ideális körülményeket teremt a filmek hosszú távú megőrzéséhez. Még ha a globális felmelegedés következtében a vastag sarkvidéki permafroszt felolvadna, az archívum szerkezete elegendő ahhoz, hogy megőrizze a benne tárolt tartalmakat.

A kamra hátuljában egy újabb nagy fém doboz található, amely a GitHub Kódarchívumát tartalmazza. A szoftverfejlesztő itt több száz tekercs nyílt forráskódot tárolt, amely a számítógépes operációs rendszerek, szoftverek, weboldalak és alkalmazások alapjait képezi. Az itt tárolt programozási nyelvek, mesterséges intelligencia eszközök és az összes aktív nyilvános adattár is megtalálható, amelyet 150 millió felhasználó hozott létre. Kyle Daigle, a GitHub operatív igazgatója hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos az emberiség számára a szoftver jövőjének biztosítása, mivel ez a mindennapi életünk szerves részévé vált.

A Piql központjában, Norvégia déli részén az adatfájlokat fényérzékeny filmmel kódolják. Alexey Mantsev, a vállalat vezető termékfejlesztője elmagyarázza, hogy az adatok bit- és bájt-sorozatok, amelyeket képekké alakítanak át. Az elkészült filmek szürke színűek lesznek, de közelebbről nézve apró QR-kódokhoz hasonlítanak. Az információk nem törölhetők vagy módosíthatók, és könnyen visszakereshetők. A hosszú távú tárolási megoldásokkal kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy az emberek hogyan értenék meg, amit megőriztek, és hogyan tudnák azt visszanyerni évszázadok múlva. A Piql erre is gondolt, így a filmre olyan útmutatót nyomtattak, amelyet nagyítva és optikailag olvasva is lehet használni.

A világban naponta egyre több adatot használnak és generálnak, de a szakértők régóta figyelmeztetnek a lehetséges „digitális sötét korszakra”, ahogy a technológiai fejlődés elavulttá teszi a korábbi szoftvereket és hardvereket. Az archívum évente három alkalommal fogad depositumokat, és a BBC látogatása során az újonnan elhelyezett anyagok között szerepeltek veszélyeztetett nyelvek felvételei és Chopin zeneszerző kéziratai is. Mindezek a törekvések egyértelműen mutatják, hogy az információk megőrzése a jövő generációi számára milyen fontos feladat, amelyért érdemes küzdeni.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c7vnyn17p57o