India és Pakisztán feszültségcsökkentésének lehetőségei

A folyamatos India-Pakisztán válság egyre veszélyesebb fordulatot vesz, és világszerte országok sürgetik a nyugalmat. Az elsődleges gondolat az volt, hogy miután India légicsapásokat indított, és Pakisztán azt állította, hogy több indiai vadászgépet is lelőttek – amit Delhi nem erősített meg – mindkét fél „győzelmet” hirdethet, majd csökkentheti a feszültséget. Azonban fennáll a veszélye annak, hogy bármilyen elhúzódó támadás- és viszontválasztás a két országot egy sokkal súlyosabb helyzetbe sodorja. A múltbeli konfliktusok során, például 2019-ben és 2016-ban, az Egyesült Államok és néhány más globális hatalom nyomást gyakorolt Delhire és Iszlámábádra, hogy a helyzetet kezeljék és csökkentsék a feszültséget. Most azonban a szenvedélyek magasra csaptak, és a nacionalista retorika mindkét oldalon a csúcspontjára ért. A két szomszéd háborúhoz közelebb áll, mint az utóbbi évtizedekben bármikor.

Ayesha Siddiqa, egy pakisztáni tudós, aki a londoni King’s College vezető munkatársa, figyelmeztetett: „A világ közössége csendben marad; ez veszélyes.” Hozzátette, hogy bár a feszültség évtizedek óta jelen van, most először találkozott a két ország olyan konfliktussal, amelyet senki nem figyel és nem kényszerít őket arra, hogy álljanak le. Ha Washington nem lép közbe, Iszlámábád és Delhi folytathatják egymás vádolását. Miközben Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere, arra figyelmeztette India és Pakisztán vezetőit, hogy csökkentsék a feszültséget, más amerikai vezetők üzenete eltérő. JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke egy interjúban azt mondta, hogy egy esetleges háború India és Pakisztán között „nem a mi dolgunk”. „Azt akarjuk, hogy ez a helyzet a lehető leggyorsabban csökkenjen. Ezeket az országokat nem tudjuk irányítani” – tette hozzá.

Vance éppen Indiában tartózkodott, amikor a kegyetlen támadás történt a Kashmír indiai-adminisztrálta részén, amely 26 civil halálát okozta. Trump elnök korábban a feszültség növekedését a két ország között „szégyennek” nevezte. A korábbi India-Pakisztán konfliktusok során, például 2019-ben, a feszültséget gyorsan sikerült enyhíteni, miután India „sebészeti csapásokat” hajtott végre, amelyeket terroristák táborai ellen irányítottak Pakisztánban. A válság után egy indiai katonai vadászgépet lelőttek, és a pilótát elfogták Pakisztánban, ám két nappal később Washington és más világ hatalmak közbenjárására szabadon engedték.

A jelenlegi konfliktus intenzitása azonban más, és a szenvedélyek mindkét oldalon magasra csaptak. Míg a Trump-adminisztráció prioritásai inkább a vámokkal, Kínával és az Ukrajna-orosz helyzettel kapcsolatosak, az nemzeti közösség összefogására lehet szükség ahhoz, hogy csökkentsék a feszültséget a két nukleáris fegyverrel rendelkező rivális között. A másik világ hatalom, amely érdekeltséggel bír Dél-Ázsiában, Kína. Peking szoros gazdasági és katonai kapcsolatokat ápol Iszlámábáddal, több mint 50 milliárd dollárt fektetett be Pakisztánba a Kínai-Pakisztáni Gazdasági Folyosón keresztül, hogy támogassa a kereskedelmet. Kína továbbá megoldatlan határproblémákkal küzd Indiával, és a két ország között 2020-ban határütközésre is sor került a Himalájában.

A feszültségek ellenére Kína India második legnagyobb kereskedelmi partnere. „Ha az Egyesült Államok nem érdekelt [az India-Pakisztán feszültség megoldásában], akkor más állandó tagoknak az ENSZ Biztonsági Tanácsában – P5 – kellene részt venniük. Ez az ő felelősségük is” – mondta Shen Dingli, a sanghaji nemzetközi kapcsolatok szakértője a BBC-nek. Ahogy India Pakisztánt azzal vádolja, hogy támogatja a kashmíri szeparatistákat, akik tavaly hónapban a turisták ellen elkövetett halálos támadást hajtottak végre, a kínai szakértő szerint a P-5 tagjai „hiteles vizsgálatot indíthatnak az incidensről”, hogy kezeljék India aggodalmait.

A Perzsa-öböl államai, mint Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, amelyek szoros kapcsolatban állnak mindkét országgal, fokozhatják közvetítői erőfeszítéseiket. Szaúd-Arábia külügyi államtitkára, Adel Al-Jubeir május 7-én érkezett Delhibe, amit a feszültség növekedése közepette meglepetés látogatásnak tekintettek. „Jó megbeszélés volt Adel Al-Jubeirrel” – mondta Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszter, hozzátéve, hogy a szaúdi államtitkár „megosztotta India nézőpontját a terrorizmus határozott ellenállásáról”. A szaúdi miniszter pénteken Iszlámábádba érkezett, hogy tárgyaljon Pakisztán vezetőivel. Becslések szerint körülbelül 2,6 millió pakisztáni él és dolgozik a Perzsa-öbölben, és Rijád jelentős befolyással bír Pakisztánra, amely az évek során milliárdokat kölcsönzött az országnak, hogy megsegítse gazdasági válságok idején.

A jelenlegi válságból való kilépés egyik módja lehet, ha mindkét fél győzelmet hirdethet, ezzel kielégítve a saját közönségét. Delhi szerint a gyanús militáns búvóhelyek elleni rakétacsapások részei voltak annak az elkötelezettségnek, hogy „felelősségre vonják” azokat, akik a múlt hónapban Pahalgamban elkövetett támadásért felelősek. „India már kijelentette, hogy elérte a céljait. Most Pakisztán következik. Ha visszavágnak, akkor az erős válaszreakciót váltana ki Indiától” – mondta D. S. Hooda nyugalmazott indiai altábornagy. Pakisztán számára, különösen a hatalmas hadserege számára, fontos, hogy megmutassa népének, hogy képes szembeszállni Indiával, és újra leckét adni neki azáltal, hogy öt indiai légierő gépet is lelőtt a légiharc során. India azonban nem ismerte el, hogy bármelyik vadászgépét elveszítette volna a jelenlegi összecsapásban. Siddiqa pakisztáni tudós szerint a jelenlegi válság vége attól függ, hogy India milyen célokat tűzött ki. „India célpontjai napról napra változnak – a Pakisztán megbüntetésétől kezdve valami többre” – mondta. Az indiai Premier League esetleges folytatása pedig a „nemzet hangulatától” függ, mondta a korábbi indiai kapus, Deep Dasgupta. A világ vezetői arra figyelme

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/clyzg8ygeezo