Indiai légicsapások – Milyen válaszlépéseket tesz Pakisztán? Négy fontos kérdés

Indiában a közelmúltban egy drámai éjszakai műveletet hajtottak végre, amely során rakétákat és légicsapásokat indítottak kilenc helyszín ellen Pakisztánban és a Pakisztán által adminisztrált Kasmírban. Az indiai kormány a műveletet „megbízható hírszerzésre” alapozva hajtotta végre, és a célpontok között olyan militant csoportok álltak, amelyeket a két ország közötti feszültségek szempontjából kulcsfontosságú szereplőknek tekintenek. A légicsapások mindössze 25 percig tartottak, helyi idő szerint 01:05 és 01:30 között, és a robbanások olyan erővel rázkódtak meg a környéket, hogy sokan felébredtek.

Pakisztán hivatalosan csak hat helyszínt erősített meg, amelyeket állítása szerint indiai légicsapások értek, és közölték, hogy öt indiai vadászgépet és egy drónt is lelőttek, amit India nem erősített meg. A pakisztáni hatóságok tájékoztatása szerint 26 ember halt meg, és 46-an megsérültek a légicsapások következtében, míg India arról számolt be, hogy 10 civil vesztette életét a pakisztáni tüzérség tűzéről a tényleges határvonalon. Ez az eseménysorozat különösen aggasztó, mivel a feszültségek már így is magas szinten álltak a múlt hónapban történt halálos merénylet után, amely turistákat célzott meg Pahalgamban, a Kasmír indiai részén.

India azt állítja, hogy világos bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy Pakisztán területén működő terroristák és külső szereplők állnak a merénylet mögött, ám Pakisztán ezt határozottan tagadja, és arra hívja fel a figyelmet, hogy India nem szolgáltatott bizonyítékot a vádak alátámasztására. A feszültségek fokozódása nem újkeletű, hiszen 2016-ban is volt már példa hasonló „sebészeti csapásokra”, amikor 19 indiai katona vesztette életét Uri környékén. 2019-ben a Pulwama merénylet, amely 40 indiai paramilitáris katonát ölt meg, szintén válaszcsapásokat eredményezett Pakisztánban.

A mostani válaszcsapások különbséget mutatnak a korábbiakhoz képest, mivel India három jelentős pakisztáni militáns csoport infrastrukturális célpontjait támadta, beleértve a Lashkar-e-Taiba, a Jaish-e-Mohammed és a Hizbul Mujahideen támaszpontjait. Az indiai haderő szóvivője szerint a célpontok között szerepelt egy Jaish-e-Mohammed központ Bahawalpurban, amely 100 kilométerre fekszik Pakisztán belsejében, valamint Sialkotban lévő táborok, amelyek mindössze 6-18 kilométerre helyezkednek el a határtól.

Szakértők szerint India mostani lépései jelentősége abban rejlik, hogy nem csupán a megszokott célpontokat támadták, hanem a támadások kiterjedtek az indiai határtól távolabb eső területekre is. Az indiai kormány célja, hogy visszaállítsa a deterrenciát, amely a 2019-es műveletek után meggyengült. A válaszcsapások célja egyértelmű, a terroristák infrastrukturális központjainak megsemmisítése és ezzel a terrorizmus elleni harc megerősítése.

Pakisztán reagálása szinte elkerülhetetlennek tűnik, és a diplomáciai kapcsolatok szerepe kulcsfontosságú lehet a következő lépéseknél. Az indiai és pakisztáni szakértők egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a következő napokban várhatóan a pakisztáni hadsereg válaszcsapásai is meg fognak történni, és ezek akár korlátozott hagyományos háborúvá is fokozódhatnak. A helyzet tehát rendkívül feszült, és a jövőbeli események alakulása számos tényezőtől függ, beleértve a két ország közötti diplomáciai tárgyalásokat is.

Az indiai kormány máris számos intézkedést hozott a feszültségek csökkentésére, például lezárta a fő határátkelőhelyeket és felfüggesztette a vízmegosztási szerződést. A helyzet tehát folyamatosan változik, és a felek közötti kapcsolat további romlása komoly következményekkel járhat a térség stabilitása szempontjából. A két ország közötti feszültségek következményei nemcsak a helyi lakosságra, hanem a nemzetközi közösségre is hatással lehetnek, hiszen India és Pakisztán nukleáris hatalmakként számos ország számára aggodalomra adnak okot.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cd020710v1ko