Kanadai jelöltek a fosszilis tüzelőanyagok mellett, a klímaváltozás háttérbe szorul

A kanadai szövetségi választások körüli politikai légkörben a Donald Trump amerikai elnök által jelentett fenyegetés dominálja a közbeszédet, miközben az ország globális felmelegedéshez való hozzájárulásának kérdése háttérbe szorult. A két fő politikai párt, a Liberálisok és a Konzervatívok, új energetikai infrastruktúrák kiépítését ígérik, mivel Kanada igyekszik csökkenteni az Egyesült Államoktól való függőségét. Mark Carney, a Liberálisok vezetője, aki március elején lépett hivatalba, azzal a céllal kampányol, hogy Kanadát globális szuperhatalommá tegye a hagyományos és zöld energia terén egyaránt. Ezzel szemben Pierre Poilievre, a Konzervatív Párt vezetője, az olaj- és gázipar fellendítését tűzte ki célul, és meg akarja szüntetni az ipari szén-dioxid adót, amely a Liberálisok egyik legismertebb környezetvédelmi intézkedése volt.

Ez a politikai táj éles ellentétben áll az előző, 2021-es választásokkal, amikor a környezetvédelem a választók legfontosabb aggodalmává vált. Akkor a két fő párt között egyetértés volt abban, hogy Kanadának gyorsan át kell térnie egy zöld gazdaságra, amihez egy nettó nulla kibocsátásról szóló törvényt is elfogadtak. Az azóta eltelt időben azonban a közéleti diskurzus megváltozott, és a környezetvédelmi kérdések háttérbe szorultak. Carney, aki korábban az Angol Központi Bank elnöke volt, valamint az ENSZ éghajlatváltozással és pénzügyekkel foglalkozó különmegbízottja, számos nemzetközi elismerést szerzett a klímaváltozás elleni küzdelemben. Azonban miniszterelnökké válását követően első intézkedése a fogyasztói szén-dioxid adó eltörlése volt, amely 2019 óta volt érvényben. Ezt a lépést sokan politikai okokból hozott döntésnek tartják, hiszen a Konzervatívok az emelkedő megélhetési költségekért könnyen hibáztathatták ezt az adót.

Catherine Abreu, a Nemzetközi Klímapolitikai Központ igazgatója, úgy véli, hogy a szén-dioxid adó eltörlése rontotta a klímapolitikai diskurzust, és megerősítette azt a narratívát, miszerint a klímaváltozásra vonatkozó intézkedések költségesek és nem előnyösek. Carney kampányának középpontjában Kanada energiatermelésének fellendítése áll, melynek során a zöldenergia-projektek gyorsítását és a zöld közlekedés és épületek elősegítését ígéri, bár konkrét részletek nélkül. Emellett a szén-dioxid megkötési technológiákba való befektetést is szorgalmazza.

A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy 2023 vége óta a kanadai lakosság környezeti aggodalmai háttérbe szorultak a megélhetési költségekkel, energia- és lakhatási árakkal kapcsolatos félelmek miatt. A háború Ukrajnában újra előtérbe helyezte Kanada bőséges természeti erőforrásait, mint az olaj, gáz és kritikus ásványok. Mark Winfield, a torontói York Egyetem környezeti és városi változásokkal foglalkozó karának professzora hangsúlyozta, hogy számos geopolitikai szövetséges keresi Kanadát, mint megbízható erőforrás-ellátót, ahelyett, hogy Oroszországra támaszkodnának.

Pierre Poilievre, aki Carney ellenfele a miniszterelnöki posztért folytatott küzdelemben, a megélhetési költségek problémáira fókuszál, miközben szigorúbb jogi és rendészeti intézkedéseket ígér, valamint a „woke” kulturális kérdésekkel szemben is fellép. Poilievre, akinek pártja erős támogatottsággal bír az energiadús régiókban, az olaj- és gázipar jelentős bővítését sürgeti, és ellenezi a szén-dioxid ipari adót. Bár nem nyilatkozott arról, hogy támogatja-e Kanada nettó nulla kibocsátási céljait, azt állítja, hogy jobb lenne, ha India és más ázsiai országok a „piszkos szén” helyett tisztább kanadai olajat és gázt használnának.

A választások során a legfontosabb kérdés a választók fejében az, hogy melyik vezető képes a legjobban kezelni az amerikai elnök által képviselt kihívásokat. Ez különösen fontos az olaj- és gázipar szempontjából, hiszen Kanada az Egyesült Államok legnagyobb külföldi olajszállítója, a nyersolaj 90%-a dél felé áramlik, és az energiaárak emelkedése komoly hatással lehet a munkahelyekre és a gazdaságra. Carney a közelmúltban hangsúlyozta, hogy „a kapcsolatunk az Egyesült Államokkal teljesen megváltozott”, és a vezető politikai viták során a csővezetékek nemzeti biztonsági problémaként merültek fel.

A választások során mindkét párt ígéretet tett az „energiakorridorok” gyorsítására, de Carney támogatása a csővezetékek iránt ingadozik, tudva, hogy ezek környezetvédelmi szempontból nem népszerűek. Az Insurance Bureau of Canada jelentése szerint 2024-ben a legnagyobb időjárás okozta biztosított veszteségek elérték a 8,5 milliárd kanadai dollárt, ami háromszorosa a 2023-as adatnak. A két vezető jelölt, akik mindketten jelentős szerepet szánnak a fosszilis tüzelőanyagoknak Kanadában, komoly kihívások elé néznek, hiszen a klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi kötelezettségekkel ütköző politikákat kellene összeegyeztetniük. A választásokra április 28-án kerül sor, és a következő kormányzati ciklusban várhatóan komoly döntéseket kell hozniuk a klímaváltozás és az energiapolitika terén.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c87pev3jpyyo