Trump vámjai: Dél-Amerika nyerhet-e velük?

Amikor Donald Trump bejelentette, hogy a világ országai milyen kereskedelmi vámokkal szembesülnek az Egyesült Államok részéről, Dél-Amerika országaiban megkönnyebbülés hullámát váltotta ki a hír. A kontinens tizenkét államából tíz az alacsonyabb, 10%-os vámot kapta, míg Guyana és Venezuela kezdetben magasabb, 38%-os és 15%-os vámokkal nézett szembe. Azonban ezeket a későbbiekben szintén 10%-ra csökkentették, miután Trump úgy döntött, hogy 90 napra felfüggeszti a megemelt vámokat majdnem minden ország számára. Kivételt képeznek Kína, amely 145%-os vámot kapott, valamint Kanada és Mexikó, amelyek bizonyos exportjaikra 25%-os vámmal néznek szembe az Egyesült Államokba. A szakértők, akik ezt Dél-Amerika számára nyert helyzetként értékelik, azt állítják, hogy az Egyesült Államok által Kínára és Kanada, Mexikóra kivetett magasabb vámok vonzóbbá tehetik a dél-amerikai termékeket az amerikai és globális vásárlók számára. Noha ez a nézőpont logikusnak tűnik, ám egyszerűsíti a Dél-Amerikát is érintő szélesebb globális kereskedelmi instabilitást.

Dél-Amerika gazdag nyersanyagokban, és legnagyobb gazdaságai – Brazília és Argentína – jelentős szója- és kőolajexportőrök, továbbá Brazília vasércet is exportál, amelyet acélgyártásra használnak. Az Egyesült Államok hatalmas vámjai a kínai termékekre, valamint Kína válaszlépései, amelyek során 125%-os vámot vetett ki az amerikai importokra, új lehetőségeket teremthetnek a dél-amerikai exportőrök számára. Például Brazília növelheti mezőgazdasági exportjait Kínába, hogy pótolja az Egyesült Államok által korábban szállított mennyiségeket. Kína már most is Brazília legnagyobb exportpiaca, amelyet az Egyesült Államok követ. A múltban hasonló helyzet alakult ki, amikor Trump első ciklusában vámokat vetett ki Kínára, és Kína az amerikai termékek helyett egyes nyersanyagot Brazíliától vásárolt, ami növelte a brazil szójaexport mennyiségét.

Frederico D’Avila, a brazil mezőgazdasági termelő és volt politikai szereplő, aki a korábbi elnök, Bolsonaro mellett állt, úgy nyilatkozott, hogy Trump első ciklusa „kiváló volt a brazil mezőgazdaság számára”, mivel „Trump vámjai abban az időszakban kedveztek nekünk”. Ugyanakkor Juan Carlos Hallak, a Buenos Aires-i Egyetem nemzetközi közgazdaságtan professzora, ellentmondásos véleményt fogalmazott meg. Szerinte a „bilaterális akadályok” emelése a nyersanyagok piacán leginkább csak azt befolyásolja, hogy ki ad el kinek, nem pedig a pénzügyi előnyöket a eladók számára, hiszen az árakat globálisan határozzák meg. Hallak javasolja, hogy a dél-amerikai országok ne várjanak nagyobb pénzügyi előnyöket a Trump intézkedései miatt, csupán más vásárlókra számíthatnak.

A brazil marhahúsipar is reméli, hogy Trump intézkedései miatt növelhetik globális eladásaikat, mivel más országok kevesebb amerikai terméket kívánnak vásárolni. Luiz Inácio Lula da Silva, Brazília elnöke nemrég Japánban járt, hogy megnyissa a japán piacot a brazil marhahús exportja előtt. Jelenleg Japán a marhahúsának 40%-át az Egyesült Államoktól szerzi be, de miután Trump 24%-os vámot fenyegetett, Tokió valószínűleg a dél-amerikai húsokra fog váltani. További brazil iparágak, mint például a kávé- és lábbeligyártás, szintén versenyelőnyre tehetnek szert ázsiai vetélytársaikkal szemben az amerikai piacon.

Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, amit Vietnam, Indonézia és Kolumbia követ. Trump kezdetben Vietnámra 46%-os, Indonéziára pedig 32%-os vámot vetett ki. Bár ezek a magasabb vámok most felfüggesztésre kerültek, ha júliusban visszaállítják őket, akkor a két ország kávéja jelentősen drágábbá válik az Egyesült Államokban, ami kedvező helyzetbe hozza a brazil és kolumbiai kávét. A brazil cipőgyártók is több exportot várhatnak az Egyesült Államokba a Trump által kivetett magas kínai vámok miatt.

Az új uruguayi elnök, Yamandú Orsi, szintén megjegyezte, hogy Trump vámjai segítenek közelebb hozni egy kereskedelmi megállapodást az EU és Dél-Amerika Mercosur tömörülése között. Szerinte „Európának most kevés választása van, mint hogy valamelyest csökkentse az igényeit” a tárgyalások során, mivel a kereskedelmi partnerek diverzifikálására törekszik. Ugyanakkor a 10%-os vám is marad 10%. Még azok az országok is, amelyek az alacsonyabb vámot kapták, csökkentett amerikai kereslettel nézhetnek szembe, ha az árak emelkednek. Ennek kockázata főként azokat az importokat érinti, amelyek versenytársaik az Egyesült Államokban, mint például az olaj, szója, réz, vasérc, arany és lítium. Az Egyesült Államok ráadásul minden országból 25%-os vámot vetett ki az alumíniumra és acélra.

Brazília mindkét fém előállítója, és jelentős nyersanyagkészletekkel rendelkezik – bauxittal és vasérccel. Argentína pedig Dél-Amerika egyik legnagyobb alumíniumgyártóját, az Aluart birtokolja, és kisebb acélipara van. Az argentin gyártók figyelmeztetnek, hogy elveszíthetik az amerikai piacot, és több kínai importtal nézhetnek szembe, ami növeli a hazai termelők versenyét. Carlos Vaccaro, az argentin Acélkamara ügyvezető igazgatója elmondta, hogy „aggódunk a kivitel elterelése miatt, amely már nem léphet be az Egyesült Államokba”.

Trump vámháborúi globális nyersanyagár-változékonyságot is okoztak, az olaj- és rézárak csökkenésével, hiszen a réz április elején 17 hónapos mélypontra süllyedt. Ez a volatilitás negatívan érintheti Chile és Peru gazdaságát, ahol a réz a legfontosabb exportcikk. Eduardo Levy Yeyati, Argentína Központi Bankjának volt főközgazdásza szerint a nyersanyagárak és a globális kereslet hatása „komoly hátrányt” jelent Dél-Amerika számára. A jövőt illetően Yeyati úgy véli, hogy ha Brazília és Argentína jelentős exportnövekedést tapasztal az Egyesült Államok felé, akkor ez magasabb vámokat eredményezhet Trump részéről, mivel célja a hazai termelés növelése, nem pedig a más országokból származó importok.

A helyzet tehát bonyolult, és a Trump által kivetett vámok Dél-Amerika számára nem világos „nyerő” vagy „vesztes” helyzetet jelentenek. A kereskedelmi változások mértéke és üteme széleskörű instabil

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c5yrgpwg545o