Új fejezet a India-Pakisztán konfliktusban: megkezdődött az első drónháború
A világ első drónháborúja bontakozott ki a nukleáris fegyverekkel rendelkező szomszédok között Dél-Ázsiában. Csütörtökön India azt állította, hogy Pakisztán drónok és rakéták hullámait indította három katonai bázis ellen indiai területen és az indiai-adminisztráció alatt álló Kasmírban. Ezt az állítást Islamabad azonnal tagadta, és közölte, hogy az utóbbi órákban 25 indiai drónt lőttek le. Delhi hivatalosan nem reagált a hírekre. A szakértők szerint ezek az egymásra adott támadások egy veszélyes új szakaszt jelentenek a több évtizedes rivalizálásban, mivel mindkét fél nemcsak tüzérségi fegyvereket, hanem pilóta nélküli eszközöket is bevet a feszültséggel teli határon. Miközben Washington és más globális hatalmak önmérsékletre szólítanak fel, a régió a fokozódás szélén áll, ahol a drónok – csendesek, távoliak és tagadhatók – új fejezetet nyitnak az India-Pakisztán konfliktusban.
Jahara Matisek, az Egyesült Államok Haditengerészeti Háborús Főiskolájának professzora a BBC-nek elmondta, hogy az India és Pakisztán közötti konfliktus egy új drónkorszakba lép, ahol a „láthatatlan szemek” és a pilóta nélküli precíziós támadások dönthetnek a fokozódásról vagy az önmérsékletről. Szerdán Pakisztán azt állította, hogy indiai légicsapások és határon átnyúló tűz következtében 36 ember vesztette életét, és 57-en megsérültek Pakisztánban és az általa irányított Kasmírban. Másrészről India hadserege legalább 16 civil haláláról számolt be a pakisztáni tüzérség által végrehajtott támadások következtében. India állítja, hogy rakétatüzérsége válaszul reagált egy halálos merényletre, amely indiai turistákat ért Pahalgamban a múlt hónapban – ezt Pakisztán tagadja.
Pakisztán katonai vezetése csütörtökön bejelentette, hogy 25 indiai drónt lőttek le különböző városokban, köztük Karacsiban, Lahorban és Rawalpindiben. Az állítások szerint az izraeli gyártmányú Harop drónokat technikai és fegyveralapú ellenintézkedésekkel semlegesítették. India azt állította, hogy több pakisztáni légvédelmi radart és rendszert, köztük egyet Lahorban, semlegesítettek, amit Islamabad szintén tagadott. A lézerirányítású rakéták, bombák, drónok és pilóta nélküli légijárművek (UAV) a modern hadviselés kulcsfontosságú elemeivé váltak, jelentősen növelve a hadműveletek precizitását és hatékonyságát. Ezek képesek koordinátákat közvetíteni légicsapásokhoz, vagy ha felszerelték őket, közvetlenül lézerrel megjelölni a célpontokat, így segítve a gyors elköteleződést.
A drónok használhatók álcázásra vagy az ellenséges légvédelem elnyomására, belépve a vitatott légtérbe, hogy kiváltsák az ellenséges radarok kibocsátását, amit más fegyverek, például loitering drónok vagy anti-radiation rakéták célba vehetnek. Matisek professzor rámutatott, hogy ez a módszer így működik Ukrajnában és Oroszországban is a háborújuk során. Az indiai drónflotta nagyrészt izraeli gyártmányú felderítő UAV-k köré épül, mint például az IAI Searcher és a Heron, valamint a Harpy és a Harop loitering lőszerek – olyan drónok, amelyek egyben rakétaként is funkcionálnak, autonóm felderítésre és precíziós csapásokra képesek. Különösen a Harop jelzi a magas értékű, precíziós célpontokra irányuló hadviselés felé való elmozdulást, ami a modern konfliktusokban a loitering lőszerek növekvő fontosságát tükrözi.
A Heron drón az indiai szakértők szerint a „magas légköri szem” a békefenntartó és a harci műveletek számára. Az IAI Searcher Mk II kifejezetten a frontvonalbeli műveletekhez készült, akár 18 órás üzemidőt, 300 km-es (186 mérföld) hatótávolságot és 7 000 m-es (23 000 ft) szolgálati plafont kínál. Bár sokan úgy vélik, hogy India harci drónjainak száma „mérsékelt”, egy nemrégiben kötött 4 milliárd dolláros megállapodás, amely 31 MQ-9B Predator drón beszerzésére vonatkozik az Egyesült Államoktól, jelentős előrelépést jelent a csapásmérő képességekben. India emellett a rajdrón taktikák fejlesztésén is dolgozik, amelyek során nagy számú kisebb UAV-t telepítenek, hogy túlszárnyalják és telítődjék a légvédelmet, lehetővé téve, hogy a magasabb értékű eszközök behatoljanak.
Pakisztán drónflottája „kiterjedt és sokféle”, mind hazai, mind importált rendszereket tartalmaz. Ejaz Haider, a lahóri védelmi elemző a BBC-nek elmondta, hogy az eszközök között „több mint ezer drón” található, amelyek közé tartoznak a kínai, török és hazai gyártású modellek. Kiemelkedő platformok közé tartozik a kínai CH-4, a török Bayraktar Akinci, valamint Pakisztán saját Burraq és Shahpar drónjai. Ezen kívül Pakisztán is fejlesztett loitering lőszereket, amelyek növelik csapásmérő képességeit. Haider azt is elmondta, hogy a Pakisztáni Légierő (PAF) már közel egy évtizede aktívan integrálja a pilóta nélküli rendszereket a műveleteibe. A kulcsfontosságú célja a „hűséges kísérő” drónok fejlesztése, amelyeket úgy terveztek, hogy koordinálják a pilóta nélküli légijárműveket a pilóta által vezetett repülőgépekkel.
Matisek professzor szerint „Izrael technikai támogatása, amely a Harop és Heron drónokat biztosította, kulcsszerepet játszott Indiában, míg Pakisztán török és kínai platformokra való támaszkodása egy folyamatos fegyverkezési versenyt tükröz”. A legutóbbi dróncserék India és Pakisztán között jelentős fokozódást jelentenek rivalizálásukban, ám a szakértők hangsúlyozzák, hogy ezek markánsan eltérnek az Ukrajnában tapasztalt dróncentrikus háborútól. Ott a drónok központi szerepet játszanak a hadműveletekben, mindkét fél több ezer UAV-t alkalmaz a megfigyelésre, célzásra és közvetlen támadásokra.
A drónok bevetése a jelenlegi konfliktusban egy alacsonyabb szintű katonai lehetőséget képvisel, mivel a drónok kevésbé nehezen felfegyverzett eszközök, mint a pilóta által vezetett repülőgépek. Azonban ha ez csupán egy előjáték egy szélesebb légi kampányhoz, a helyzet teljesen megváltozhat
Ezeket is érdemes megnézni
Attenborough 99 évesen a legfontosabb üzenetét osztja meg
India és Pakisztán feszültségcsökkentésének lehetőségei
