Új korszak kezdődik az India-Pakisztán konfliktusban: az első drónháború
A világ első drónháborúja robbant ki a nukleáris fegyverekkel rendelkező szomszédok között Dél-Ázsiában. Csütörtökön India azt állította, hogy Pakistan több hullámban indított drónokat és rakétákat három katonai bázis ellen indiai területen, valamint az indiai-adminisztrálta Kasmíron. Iszlamábád gyorsan tagadta a vádakat, és azt állította, hogy az utóbbi órákban 25 indiai drónt lőttek le. Delhi hivatalosan nem reagált. Szakértők szerint a két ország közötti viszály új fázisba lépett, mivel a felek nemcsak tüzérségi támadásokat, hanem pilóta nélküli fegyvereket is bevetnek a feszült határon. Miközben Washington és más globális hatalmak önmérsékletre szólítanak fel, a térség a feszültségek határán áll, ahol a drónok – csendesek, távoliak és tagadhatók – új fejezetet nyitnak az India-Pakisztán konfliktusban.
Az indiai-pakisztáni konfliktus egy új drónkorszakba lép, ahol az „láthatatlan szemek” és a pilóta nélküli precíziós támadások jelenthetik a feszültség vagy a visszafogottság döntő tényezőjét. Ezt Jahara Matisek, az Egyesült Államok Haditengerészeti Hadtudományi Főiskolájának professzora mondta a BBC-nek. A pakisztáni hatóságok szerdán reggel arról számoltak be, hogy indiai légitámadások és határ menti tüzek 36 ember halálát és 57 sérültet okoztak Pakisztánban és a Pakisztán által adminisztrált Kasmíron. Ezzel szemben az indiai hadsereg legalább 16 civil haláláról számolt be, akiket pakisztáni tüzérségi tűz ölt meg. India azt állította, hogy rakétatámadásaik válaszként érkeztek egy indiai turistákat ért halálos merényletre Pahalgamban, amelyben Pakisztánt semmilyen szerep nem illeti meg.
Pakisztán katonai vezetése csütörtökön bejelentette, hogy 25 indiai drónt lőttek le különböző városokban, köztük Karacsiban, Lahorban és Rawalpindiben. Az állítólag izraeli gyártmányú Harop drónokat technikai és fegyveralapú ellenintézkedésekkel semmisítették meg. India állítása szerint több pakisztáni légvédelmi radart és rendszert semlegesítettek, beleértve egyet Lahorban, amit Pakisztán tagadott. A modern hadviselésben a lézerirányítású rakéták és bombák, drónok és pilóta nélküli légijárművek kulcsfontosságú szerepet játszanak, jelentősen növelve a katonai műveletek precizitását és hatékonyságát. Ezek képesek koordinátákat közvetíteni légi támadásokhoz, vagy ha megfelelően felszereltek, közvetlenül lézerrel célba venni a célpontokat, segítve ezzel az azonnali beavatkozást.
A drónok használata lehetőséget biztosít arra, hogy elterelő támadásokat hajtsanak végre, vagy hogy ellenséges légvédelmet semlegesítsenek, belépve a vitatott légtérbe, hogy aktiválják az ellenséges radart, amit aztán más fegyverek, például köröző drónok vagy anti-radiációs rakéták célozhatnak meg. Matisek professzor hangsúlyozta, hogy ez a módszer hasonló ahhoz, amit Ukrajnában és Oroszországban is alkalmaznak. Az indiai drónflotta elsősorban izraeli gyártmányú felderítő UAV-k, mint az IAI Searcher és a Heron, valamint Harpy és Harop köröző lőszerek köré épül. Az utóbbi különösen fontos, mivel a precíziós célzásra helyezi a hangsúlyt, jelezve a köröző lőszerek növekvő jelentőségét a modern háborúkban.
Pakisztán drónflottája „széleskörű és sokszínű”, mind hazai, mind importált rendszereket tartalmaz. Ejaz Haider, egy lahori védelmi elemző szerint a pakisztáni légierő aktívan integrálta a pilóta nélküli rendszereket a hadműveletekbe, és a közelmúltban loitering muníciókat is fejlesztettek. Az indiai és pakisztáni dróncserék, amelyek a rivalizálás jelentős fokozódását jelentik, éles ellentétben állnak a drónközpontú hadviseléssel, amit az ukrán-orosz konfliktus során láthattunk. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a drónok használata a jelenlegi konfliktusban alacsonyabb szintű katonai opciót jelent, amit a nehéz rakéták vagy pilóta nélküli gépek bevetése helyett alkalmaznak.
Miközben az indiai hadsereg is folytatja a pilóta nélküli légierő használatát, a drónok szerepe a konfliktusban egyelőre korlátozott és szimbolikus. A jövőbeli események iránya azonban továbbra is kétséges. Az indiai drónok beépítése a precíziós csapásmérési doktrínába új lehetőségeket teremt, de ez új feszültségeket is generálhat. Minden lelőtt drón vagy megsemmisített radar potenciális gyújtópontot jelent a két nukleáris hatalom között. Az Egyesült Államok és más országok vezetői a feszültségek csökkentésére figyelmeztetnek, miközben a térség a háború szélén egyensúlyozik.
Ezeket is érdemes megnézni
India és Pakisztán feszültségcsökkentésének lehetőségei
Kanadai jelöltek a fosszilis tüzelőanyagok mellett, a klímaváltozás háttérbe szorul
