Űrből figyelhetjük a mikroszkopikus tengeri élőlények számát
A tudósok legújabb kutatása alapján a tengervíz színében észlelhető apró eltérések lehetővé teszik számukra, hogy űrből számolják meg a Dél-antarktiszi tengerekben élő, bár apró, de rendkívül fontos tengeri élőlényeket, mint például az antarktikai krillet. Az antarktikai krill mindössze néhány centiméter hosszú, mégis a bolygó egyik legelterjedtebb és legfontosabb állatfaja. Ezek a kis lények alapvető táplálékforrást jelentenek a tengeri élővilág számára, beleértve a bálnákat, pingvineket, fókákat és tengeri madarakat is. Azonban a környezetvédelmi tudósok aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a halászat és a klímaváltozás negatív hatással lehet a krillpopulációra. Szükség van új módszerekre a krillek nyomon követésére, hogy megértsük, milyen mértékben veszélyezteti őket az emberi tevékenység.
Rod Downie, a WWF-UK (World Wildlife Fund) főpoláris tanácsadója hangsúlyozta, hogy az antarktikai krill a Déli-óceán szuperhőseinek számít. „Ezek a kicsi, mégis hősies lények alapvetően fenntartják a hihetetlen tengeri életet, ám a klímaváltozás és a fenntarthatatlan halászat kockázatot jelentenek számukra” – fejtette ki Downie. Az University of Strathclyde, a WWF és a Brit Antarktiszi Felmérő Intézet (BAS) kutatói azon dolgoznak, hogy új módszert dolgozzanak ki arra, hogyan lehetne műholdak segítségével meghatározni, mennyi krill található az Antarktisz körüli óceánban. A kutatás kulcsa abban rejlik, hogy a tengervíz mennyire nyeli el a fényt, ami a benne úszó krill mennyiségétől függ.
Dr. Cait McCarry, az University of Strathclyde kutatója nemrég tért haza egy antarktiszi útról, ahol krilleket fogott, hogy megmérje ezt a jelenséget. „Kezdjük a tengervizzel, majd hozzáadunk egy krillet, és megmérjük, mennyi fényt nyel el a víz” – magyarázta. „Ezután hozzáadunk egy másik krillet, és ismét elvégezzük a mérést.” A kutatók szerint a krillek sűrűségének színváltozást okozó hatásának pontos elemzése lehetővé teszi, hogy a műholdak képesek legyenek „pillanatképeket” készíteni a krillpopulációról, így nyomon követve őket az űrből.
A krill tápláléka a bolygó legnagyobb állatainak, például a hatalmas bálnáknak, amelyek több ezer kilométert vándorolnak, hogy az Antarktiszon táplálkozzanak. Ezen kívül a krill a tengeri ökoszisztémák egészségének alapját képezi, hiszen egy virtuális ciklus része: a bálnák krillet esznek, a krill mikroszkopikus növényeket fogyaszt, amelyek a tengeri jégen élnek, és ezek a növények elnyelik a klímaváltozást előidéző szén-dioxidot. Amikor a bálnák ürítenek (óriási mennyiségben), az tápanyagokat biztosít a klímaváltozással szembeni ellenálló tengeri növényeknek.
Azonban, ahogy a globális felmelegedés következtében nő a tengervíz hőmérséklete, a környezetvédelmi tudósok aggódnak amiatt, hogy ez a ciklus megszakadhat, és a krill sebezhetővé válhat. Downie hangsúlyozta, hogy sürgősen jobban kellene kezelni a krillhalászatot, és védett tengeri területek hálózatán belül meg kellene óvni a krill élőhelyeit. „Ez a projekt új eszközt adhat a kezünkbe, hogy nyomon követhessük és megóvhassuk ezt a létfontosságú fajt” – tette hozzá.
A brit és ír partok mentén a tengervíz hőmérséklete néhány területen 4 Celsius-fokkal magasabb, mint az átlag. Az olyan halak, mint amilyenek a „Mérges hal” című filmben szerepeltek, a tengeri hőhullámok hatására zsugorodnak. A klímaváltozás hatásainak kiemelésére egy afrikai közszemlére szánt műalkotás vándorol. A miniszterek várhatóan elfogadják a javaslatokat, miután tavaly többször elhalasztották a céljaik elérését. A trópusi erdők védelmet nyújtanak a klímaváltozással szemben, de tavaly gyorsabb ütemben tűntek el, mint valaha. Mindezek a tényezők arra figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás hatásainak kezelése sürgető feladat, amely a tengeri ökoszisztémák védelmét is magában foglalja.
Ezeket is érdemes megnézni
Csapás a megújuló energiaforrásoknak: leállították a nagy szélfarmot
Mi Magyarország legnagyobb városa és mit érdemes tudni róla?
