
Űrből figyelik a mikroszkopikus tengeri élőlények számát a tudósok
A tudósok szerint a tengervíz színében észlelhető apró eltérések lehetővé teszik számukra, hogy a térből számolják meg az Antarktiszi tengeri élőlényeket, amelyek rendkívül fontos szerepet játszanak az ökoszisztémában. A kutatás középpontjában az Antarktiszi krill áll, amely csupán néhány centiméter hosszú, mégis a Föld egyik leggyakoribb és legfontosabb állata. Ezek az apró lények táplálékot biztosítanak számos tengeri állat számára, például bálnák, pingvinek, fókák és tengeri madarak számára. A környezetvédelmi tudósok azonban aggodalmukat fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy a halászat és a klímaváltozás negatív hatással lehet a krill populációjára, ezért új módszerek kidolgozására van szükség a fajok nyomon követésére.
Rod Downie, a WWF-UK vadon élő állatokkal foglalkozó jótékonysági szervezet vezető sarkvidéki tanácsadója elmondta: „Az Antarktiszi krill a Déli-óceán szuperhőse.” Hozzátette, hogy ezek a kicsi, elhanyagolt hősök fenntartják a csodálatos tengeri életet, de a klímaváltozás és a fenntarthatatlan halászat veszélyezteti őket. A Strathclyde Egyetem, a WWF és a Brit Antarktiszi Kutatóintézet (BAS) kutatói új módszert dolgoznak ki arra, hogy műholdak segítségével meghatározzák, hány krill él az Antarktisz körüli óceánban. A kulcs a tengervíz fényelnyelésének apró eltéréseiben rejlik, amely a vízben úszó krill mennyiségétől függ.
Dr. Cait McCarry, a Strathclyde Egyetem kutatója nemrégiben tért haza egy antarktiszi útról, ahol krilleket gyűjtött a fényelnyelési hatás mérésére. „Kezdünk a tengervízzel, majd hozzáadunk egy krillet, és megmérjük, mennyi fényt nyel el a víz. Ezután egy újabb krillet adunk hozzá, és újra mérünk” – magyarázta. A krill sűrűségének és a tengervíz színének pontos elemzése lehetővé teszi a kutatók számára, hogy műholdakról készítsenek felvételeket a krill populációjáról, így a tengeri élőlények nyomon követését a térből végezhetik.
A krill táplálékot nyújt a Föld legnagyobb állatai számára, köztük a hatalmas bálnák számára, amelyek ezernyi kilométernyi távolságból vándorolnak Antarktiszra, hogy táplálkozzanak velük. A krill emellett az egészséges óceán alapját képezi, része egy virtuális körforgásnak: a bálnák krillet esznek, a krill pedig mikroszkopikus növényeket fogyaszt, amelyek a tengeri jégen élnek, és ezek a növények a növekedésük során elnyelik a bolygó felmelegedéséért felelős szén-dioxidot. Amikor a bálnák ürítenek (óriási mennyiségben), az trágyázza a bolygó hűtéséhez szükséges tengeri növényeket. Azonban a globális felmelegedés miatt emelkedő óceánhőmérsékletek aggodalomra adnak okot a környezetvédelmi tudósok számára, mivel ez a ciklus felborulhat, és a krill kiszolgáltatottá válhat.
Downie hangsúlyozta: „Sürgősen jobban kellene kezelni a halászatot, és meg kellene védeni a krill élőhelyeit egy tengeri védett területekből álló hálózat keretein belül. Ez a projekt új eszközt adhat a kezünkbe, amely segít a krill védelmében és megfigyelésében.” Az Antarktiszi krill megóvása nemcsak ezen apró lények, hanem az őket tápláló és az ökoszisztéma egyensúlyához elengedhetetlen tengeri élőlények védelmét is szolgálja. A kutatások és a megfigyelések folytatása kulcsfontosságú lesz a jövő tengeri életének megóvása érdekében.

