Trump hátat fordított az amerikai gazdasági hatalom alapjának – a következmények káoszosak lesznek
Donald Trump ismét egy falat épített, és úgy véli, hogy mindenki más fogja azt megfizetni. Azonban a döntése, hogy legalább 10%-os vámokat vet ki szinte minden termékre, amely az Egyesült Államokba érkezik, lényegében egy fal, amely a munkát és a munkahelyeket hivatott megvédeni, nem pedig a bevándorlókat kizárni. E fal magasságát történelmi kontextusba kell helyezni, mivel ezzel az Egyesült Államok visszautasítja a 20. század előrehaladott védővám politikáját, és ezzel a vámokkal olyan szintre emelkedik, amelyet a G7 és G20 országok messze alulmúlnak. A hét folyamán nem csupán egy globális kereskedelmi háború indult el, hanem a világ legnagyobb hatalma határozottan hátat fordított a globalizáció folyamatának, amelyet korábban szorgalmazott, és amelyből az utóbbi évtizedekben jelentős profitot realizált.
Trump bejelentésekor sokat hivatkozott 1913-ra, amely egy fontos fordulópont volt az Egyesült Államok történetében, amikor bevezették a szövetségi jövedelemadót és jelentősen csökkentették a vámokat. Ekkoriban az Egyesült Államok kormánya főként vámokból finanszírozta magát, és nyíltan védővám politikát folytatott, Alexander Hamilton, az első pénzügyminiszter stratégiája alapján. A Fehér Ház alapvető tanulsága az, hogy a magas vámok tették „naggyá” Amerikát, és ezzel együtt nem volt szükség szövetségi jövedelemadóra. A tengerentúlon a globalizációt és a szabadkereskedelmet a 19. századi brit közgazdász, David Ricardo elméletei támasztják alá, különösen az 1817-es Összehasonlító Előny Elmélete. Az alapvető gondolat az, hogy az egyes országok különböző dolgot készítenek a saját természeti erőforrásaik és a népességük találékonysága alapján. Általánosságban elmondható, hogy a világ, és az abban található országok mind jobban járnak, ha mindenki arra specializálódik, amiben a legjobbak, és szabadon kereskednek egymással.
Az Egyesült Államok azonban sosem volt teljes mértékben elkötelezett a szabadkereskedelem mellett, és az e héten tett lépések ezt a vonakodást tükrözik. A kereskedelmi képviselő által kidolgozott képlet célja a „visszavágó” vámok mértékének meghatározása volt, amely nem tükrözte pontosan a más országok által alkalmazott vámokat. A Fehér Ház állítása szerint a számítások során figyelembe vették az adminisztratív akadályokat és a valuta manipulációt. A részletesebben megvizsgálva a számításokban használt képlet valójában a kereskedelmi többlet nagyságát mérte az Egyesült Államokkal szemben. A Fehér Ház szerint az, hogy egy ország több árut ad el az Egyesült Államoknak, mint amennyit az Egyesült Államok elad neki, automatikusan „csalásnak” számít, és ezért egy olyan vámot érdemel, amely korrigálja ezt az egyensúlytalanságot.
Ez a felfogás nemcsak hogy rávilágít Trump politikájának működésére, de azt is jelzi, hogy az Egyesült Államok nem hisz már a kereskedelem alapelveiben. Az Egyesült Államoknak a kereskedelmi deficitje 1,2 billió dollárra rúg, és a célja, hogy ezt a deficitet nulla szintre csökkentse. Az új tarifa politikája a szegény országokat és fejlődő gazdaságokat célozza meg, figyelmen kívül hagyva, hogy a kereskedelmi többletek mögött sokféle ok húzódhat meg. Az Egyesült Államok láthatóan nem hisz már abban, hogy a különböző országok különböző termékek előállítására specializálódnak, és ez a kereskedelem alapja.
A legnagyobb probléma az, hogy Trump kormánya nemcsak a vámokat emeli, hanem ezzel a lépéssel a globális kereskedelmi rendszer alapjait is megkérdőjelezi. A világ többi része, beleértve a legnagyobb cégeket is, amelyek eddig az amerikai piacra építettek, most új stratégiákat kényszerülnek kidolgozni. Az Egyesült Államok számára a közeljövőben nehézségek várhatóak, mivel a világ többi része új kereskedelmi szövetségeket alakíthat ki, amelyek elkerülik az Egyesült Államokat. A Fehér Ház által bevezetett vámok kihatással lesznek a tőzsdére és a gazdaságra is, hiszen a világpiacon a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez, és ez a folyamat nem lesz zökkenőmentes.
A Trump-adminisztráció lépései tehát nemcsak a kereskedelmi háború megkezdését jelentik, hanem az Egyesült Államok gazdasági stratégiájának és politikai irányvonalának alapvető megváltozását is. A következő hónapokban kiderül, hogy ezek a változások milyen hatással lesznek az amerikai munkaerőpiacra, a nemzetközi kereskedelemre és végső soron az amerikai fogyasztók életére.
Ezeket is érdemes megnézni
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság megállapodott a Trump által bevezetett autó- és fémvámok csökkentéséről
10 bevált spórolási tipp, amit mindenki alkalmazhat
