Ismerős számunkra az Orient expressz valahonnan? Ha máshonnan nem, a híres regényről, vagy esetleg a filmről beugrik. Az igazság az, hogy az Orient expressz nem fikció, valóban létezett és igen hosszú útvonalon közlekedett.
Eredeti, teljes neve Velence-Simplon-Orient expressz vagy röviden VSOE. Ez a vasúti vonal Nyugat-Európát kötötte össze Kelet-Európával, pontosabban Párizst, Bécset, Budapestet, Belgrádot, Nist és Szófiát Konstantinápollyal (azaz a mai Isztanbullal), méghozzá egy luxusvonat segítségével a 19. és a 20. században. Mondhatni a vonal megépülésének politikai háttere is volt, ugyanis 19. és a 20. század fordulópontjához közelítve a nyugat-európai országok egyre nagyobb érdeklődéssel fordultak a keleti országok felé.
Az akkori kor csodája
Az első világháborúig a vonalon klasszikus favázas, tíkfaburkolatos kocsik szolgáltak, amilyenből egy még a közlekedési múzeumban is megtalálható. Az első világháborút követően a kocsikat lecserélték acélvázas felépítésűekre. A Párizs-Isztambul szakaszt 67 óra és 35 perc alatt tette meg, ami abban az időben igen szép teljesítménynek minősült.
A vonal fénykora az 1889-es és az 1914-es évek közé tehető. Számtalan regény, költemény és feljegyzés született a vonatról, illetve a vonathoz kapcsolódóan. Külön érdekesség, hogy Ferdinánd bolgár fejedelem a mozdonyt többször is vezette a bolgár szakaszon. Sajnos az Orient expressz idilli zakatolása az első világháború kitörésével megszűnt. A szerbek felrobbantották a zimonyi Száva-hidat, így a vasútvonal megszakadt.
A vonal szinte teljes területén már csak katonai vonatok jártak. A későbbi években a felrobbantott hidat visszaépítették, így a vonal ismét teljes volt, de mégsem volt már a régi. Nyugat- és Kelet-Európát összekötő sínrendszer kiépítésében rendkívül nagy szerepe volt a magyar vasútfejlesztésnek. Az utasítások és a szabályozások szigorú betartásával jöhetett csak létre a Törökország felé terjeszkedő vasútvonal.
Kalandos múlt
Sajnos az Orient-expresszt életében több szerencsétlenség is érte. Számos kisiklatásnak és fosztogatásnak volt áldozata. 1929-ben Isztambul felé közeledve a magas hóban elakadt. A nagy hideg miatt hamar elfogyott a tüzelőanyag és az élelmiszer is a luxusvonaton. Feltehetően ez az eset ihlette meg Agatha Christie híres „Gyilkosság az Orient expresszen” című regényét is, sőt, ő maga is volt, hogy utazott a vonaton.
