A cunami szó hallatán sokan vízre és pusztításra, katasztrófára gondolnak. Ám pontosan mi is kell egy cunami kialakulásához és hogyan is jönnek létre? A cunami a tengereken, óceánokon alakulhat ki, ám ott sem akárhol. Egy cunami létrejöttéhez egy vízalatti földrengés szükséges, mely akkora energiát szabadít fel, ami útjának indítja a hatalmas víztömeget.
Az ilyen földrengések akár több hullám megindítására is képesek lehetnek. A cunamit másnéven szeizmikus tengerhullának is hívják, sőt, van, aki szökőárnak hívja, tévesen. Tudósok szerint a szökőár elnevezés félrevezető lehet, hiszen a cunami, azaz a hullámok önmagukban áradatot nem okoznak.
Egy ilyen földrengés következtében kialakuló hullám, a parti sekélyebb vizekhez közelítve, akár a harminc méteres magasságot is elérheti. A cunami hullámai az óceán nyílt vizein akár 800-900 kilométer per órával is haladhatnak és több ezer kilométert is megtehetnek a kiindulási pontjától mire lecsapnak a parton.
Hol kell tartani a cunamitól?
Sajnos nem ritka eset, hogy egy ilyen hatalmas lendületben lévő víztömeg hajókat borít fel és süllyeszt el és hatalmas károkat tud okozni a tengerparti városokban. Jellemzően törésvonal fölött elhelyezkedő óceánok és tengereken jellemző a cunamik jelenléte, ugyanis sokkal nagyobb eséllyel vannak földrengések és aztán pedig a pusztító hullámok.
A cunami másik fajtája a viharhullám. Ilyenkor az óriáshullámot nem földrengés indítja el, hanem a vihar korbácsolja fel a vizet. A földrengések erősségét úgynevezett Richter skálán mérik, amit Charles F. Richter fejlesztett ki és őróla nevezték el. Richter amerikai szeizmológus volt és hatalmas könnyebbséget jelent a földrengések megismerésében az munkássága.
Egy másik pusztító erő: a hurrikán
A cunamihoz hasonló pusztító jelenség a hurrikán, ami szintén a tengerek és óceánok területén alakul ki. Ilyenkor a meleg párás levegő és a meleg vízfelszín párolgása következtében alakul ki a hatalmas vihar óriás. A felfelé áramló meleg levegő táplálja a vihart és minél több pára áramlik fel, annál nagyobb ereje lesz a viharnak.
Érdekesség, hogy a hurrikánok közepében viszonylagos nyugalom van, ezt a vihar szemének is nevezik. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az ilyen ciklonokat a víz táplálja, vagy a szárazföldet elérve viszonylag hamar elapadnak. Szerencsére hazánkat az elhelyezkedéséből és az adottságaiból adódóan az ehhez hasonló jelenségek nem veszélyeztetnek.
